leszünk-e őrök?

sárgaházas kalandok

sárgaházas kalandok

Két nap kaland /2.

Félelem és reszketés Fürstenfeldben

2015. október 11. - zsarátnokné

Az úgy volt, hogy menjünk bolhapiacra...
Nem tudtuk, hogy mire vállalkozunk,  F&F pedig diszkréten kezelték az infót -talán jobb is így.
Fürstenfeld amúgy elég csecse, tipikus mindenben, amiben kicsike osztrák városok tipikusak tudnak lenni. 
Van óváros naagy címeres kapuval, főtér közepén oszlop, annak tetején Szűzmária Kisjézussal, van stájer öltözet meg kávézók, ahol mindenki lebzsel 11:30-kor.
De a mi történetünk a tűzoltóságon zajlott. 
Rendszeresen tartanak ott hasonló performanszokat (gondolom amikor a környékbeliek már nem tudják hová tenni a szarjaikat), a cuccok elég olcsóak -tényleg bolhapiacos ár- a bezsebelt összeg pedig megy a tűzoltóknak.
Edig ugye elég idilli.
Namost, 10:00-kor kezdődött a buli, mi is ott voltunk már pár perccel korábban. A kapu előtt tömeg. Magyarok és 1-2 román. Osztrákot még az utcában sem lehetett látni -gondolom nem ok nélkül.
És egyszercsak felnyílt a tűzoltóság garázskapuja.
A tömeg pedig elkezdett befelé FUTNI bazz!!! Először azt gondoltam, talán Elvis él, mi pedig egy meglepetéskoncertre kerültünk, azért őrjöng a tömeg.
De nem. Bejutván azt láttuk, hogy zsákokba tömöszölik válogatás nélkül a cuccokat, ki hol éppen talál magának helyet egy-egy sor mellett. Hogy az épp ruha vagy csetresz, az teljesen lényegtelen.
Jól felkészített gyerekek (kisebbek, jobban a sorok közé férnek -nagyon rafkós) időre hordták a szülőknek a szajrét. 
Gyakorlatilag semmit meg sem néztem, csak behúztam a gyereket egy versenyzongora mögé, és vártam amíg elül az őrület. 
Állítólag volt, aki "odakötötte" a nagymamát a vágyott darabhoz, nehogy elvigyék előle.
Mindeközben az osztrák tűzoltók álltak az asztalok tetején és videózták a tömeget. Talán már a youtube-on is lehet rajta röhögni. Mi azonban nem nevettünk.
Amikor már lement a tömeg, kirohantunk a levegőre. 
Kis szünet után bejutottunk a könyves részlegre. Érdekes módon ott nem volt akkora érdeklődés. 

Egyrészt mélységesen szégyelltem magam mások helyett is, másrészt dühös voltam a viselkedésük miatt, mert a gyermekemet féltettem és mert semmit nem tudtam megnézni, pedig biztosan lettek volna kincsek.

A bejegyzés trackback címe:

https://orsegikerteshaz.blog.hu/api/trackback/id/tr567957016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása